2013. július 21., vasárnap

A superfan és a lovagok

Szeptember 9.

Mikor felértünk a buszra már mindenki ott volt, én egyenesen az érintett felé vettem az irány és köszönés nélkül határozottan belevágtam
-Hogy tehetted ezt?
-Te hozzám beszélsz? -nézett hátra Katie
-Igen, ki más van itt aki paparazzi képeket csinál a másik háta mögött?
Ekkor a busz már teljesen lecsendesedett, csak Nick idegesítő szuszogását lehetett hallani a harmadik ülésről. Mindenki ránk figyelt és vagy mosolyogva vagy elképedve figyelte mi történt.
-Parancsolsz? -mondta flegmán, nagy szemeivel pislogva
-Ne játszd itt a hülyét! Mindenki tudja hogy oda vagy a The Wantedért. Mióta Nathan itt van legalább 100 képet csináltál róla, és most már abban  is biztos vagyok hogy követtél minket. Remélem jóra költöd a pénzt amit a magazintól kaptál! -mondtam hangosan, nah jó kiabálva
-Ez magánjogsértés ha nem tudnád -szólalt meg egy édes hang a busz elejéről
Mikor hátrafordultam azt láttam hogy Nathan ott áll a busz elejében és megpróbál javítani a helyzeten. Jayt, aki Nathant követte csak később vettem észre. Katie viszont még Nathant se vette észre úgyhogy csak nekem üvöltött.
-Szó nélkül kellene tűrnöm hogy elveszed a pasimat? Az én Sykes-omat? Nah azt már nem, nem kaphatod meg! Nathan az enyém!
-A te Sykes-odat? -kérdezte Nathan meglepődötten- Sosem voltam és sohasem leszek a te Sykes-od, én Stelláé vagyok -karolta át a derekam
Hirtelen meg sem tudtam szólalni. Nah, nem Nath király beszólása miatt hanem engem inkább a keze gátolt meg. Éreztem ahogy átfut rajtam a melegség ahogy megérintett, ilyet azelőtt csak a csókjánál éreztem, de ez jobb volt. 
-Az enyém. -mosolyogva húztam magamhoz Nathant egy szájra-puszi erejéig
-Ezt majd megbánod amikor rájössz hogy "minket egymásnak teremtettek", a dal is tudom nekem szólt. Éreztem hogy mikor kiénekelted hogy "Couse you know we are made for each other" rám gondoltál -esküszöm, itt majdnem elröhögtem magam, ez azért nagyon durva!
-Az egy két éves dal, és ezt te sem gondolhatod komolyan! -vágtam közbe
-Nathan csakis az enyém! 
-Fogadjunk -hajoltam hozzá közel hunyorítva
-Nah jó, túllőttél a célon -visított fel
Erre felemeli a kezét és meglendíti felém. Már éreztem hogy az arcomtól két centire van, mikorra becsuktam a szemem, a meleg érzés a derekamon megszűnt, egy nagy szellőt éreztem és a felém száguldó kéz megállt. Mikor kinyitottam a szemem már Nathan állt közel Katiehez és szorította a csuklóját
-Ha egy ujjal is a barátnőmhöz érsz, körbetelefonálok mindenkit és garantálhatom hogy The Wanted koncertjegy soha a közeledbe nem fog kerülni -erre letette a kezét, Nathan pedig elengedte - Én is így gondoltam!
-És én még megbíztam benned -mondtam neki szemrehányóan és leültem
Felnéztem Nathanre és ő csak integetett hogy álljak fel, de mire felálltam meghökkent osztályfőnökömet (aki látta ezt az egész incidenst)  állta körbe a két srác.
-Ugye megengedi hogy elraboljuk Stellát ma? -mintha az anyám lenne, úgy kérdezte ezt tőle Nath
-Háth, nem is tudom fiúk... 
-Épségben visszahozzuk, de nagyon sürgős dolog lenne -mondta Jay
-Nah jó, de holnap reggel nyolckor itt találkozunk, és csak óvatosan fiúk -hívta fel a figyelmüket
-Nem lesz baj -folytatta Jay, immár egyedül, mert Nathant elrángattam
-Dinát, kérd el Dinát! -szólítottam fel
-Melyik az? -kérdezi idegesen, mire megmutatom neki, ő meg odasúg valamit Jaynek, mire ő megszólal
-Még egy kérés hölgyem, azt a vöröset, Tinát...
-Khm... Dina -javítottam ki köhögéssel álcázva
-... Dinát elvinnénk, ez Stella kérése
-Dina, mehetsz! -ordította át a fél buszt ofő
Szegény zavartan felállt én meg mosolyogva integettem neki, hogy jöjjön felém
-Viszlát és köszönjük -huhogtuk és szálltunk le a buszról 
Megvártuk amíg a busz elmegy, és csak akkor kezdtünk el örvendezni. 
-Az én hősöm! -ugrottam Nath nyakába
Jay is kitátotta a kezeit Dina felé
-És én kinek vagyok a hőse? -kérdezte nagy kék szemeivel pislogva
Dina persze rá sem hederített, szegény Jay meg ott állt
-Te az enyém is vagy, de csak egy ölelést kapsz, csók az nem játszik 
Odamentem adtam egy ölelést Jaynek, ami jobb volt mint számítottam, persze nem éreztem azt a melegséget amit Nathan akár egy kezétől is, de aranyos volt hogy a szakálla az állam, amíg egy göndör fürtje a fülemet csikizte, aranyos volt. De visszamentem Nathez és megfogtam a kezét.
-És mi a nagy terv? -kérdezte Dina
-Ti, mi, este, parti, nálunk -sorolta a kulcsszavakat Jay



Szerkesztői megjegyzés: 
Senki nem tippelt helyesen, ez azért érdekes! De azért köszönöm mindenkinek aki elküldte. 
Tudom rövid lett ez is, de ennyi telt ma, viszont nagyon igyekezni szeretnék a következővel. Remélem mindenkinek tetszik, és köszönöm a sok megtekintést.
Kommenteket és reakciókat várok lentebb! Ne feledd, 4 (válaszaimmal együtt 8) komment kell, és mehet névtelenbe is! ;) 
Ezt a részt D. Fanninak ajánlom egyébként mert ő miatta is írtam meg ma!
Imádom az olvasóimat, puszi ♥

8 megjegyzés: